A szőlőskert, mint biotóp. A szőlősben, mely a védett fertőfoltok között található, értékes vadon élő lágyszárúak és a zöldített sorközök növényei növik körül a szőlőtőkéket: somkóró, vetési bükköny, réti lóhere és vadon növő füvek nyújtanak élőhelyet a talajban élő szervezeteknek és a rovaroknak. A mélyre növő gyökerek lazítják a talajt, és az egészséges tőkék alapjául szolgálnak. Ugyanakkor a tőkék körül növő növények egy természetes konkurenciafaktort is jelentenek, ami a víz- és tápanyagigényt illeti. Így egy enyhe stresszállapot alakul ki, mely kiindulópontja a jó aroma- és fenolképződésnek a szőlőszemekben. A felhasznált trágya saját előállítású marha-, ló- és juhtrágyából, valamint , zöldhulladékból és kőzetlisztből készült komposztból származik.
Csak egy élettel teli talajon nőnek életképes és robusztus tőkék, melyek egyedi és karakteres bort adnak.


Fajgazdagság. Leggyakrabban ültetett szőlőfajtáink a Zweigelt és a kékfrankos, ezek környékünk, Burgenland tipikus és leghíresebb fajtái. A Kékburgundi és a Szent Lőrinc már sok éve nagyra becsültek és már „helyinek” számítanak. Csak úgy, mint Cabernet Sauvignon tőkéink is, melyek ugyancsak kis részét képezik a szőlőállományunknak, de saját fajtájukban a vidék legöregebb tőkéi. Több, mit 30 évesek és már csak ezért is büszkék vagyunk rájuk. A fehér borok közül a helyi fajták nőnek, mint az olaszrizling, fehér burgundi, zöld veltelini és szürkebarát – fajták, melyek vidékünk karakterét tükrözik.