A borpincében zajló munkáról nem sok izgalmasat lehet mesélni, mivel annyira kevéssé avatkozunk bele a borkészítésbe. Kímélően és alaposan dolgozni már nem különleges – azonban minden kémiai adaléktól mentesen, már igen. Szőlőt és mustot kizárólag természetes élesztőkkel erjesztünk. Ezeket gyakran „vad” élesztőnek is nevezik, mivel a „vad természetből”, szőlősünkből származnak. Főleg biogazdaságban tudunk bő fajtaválasztékból meríteni. Számunkra a legfontosabb az, hogy a bornak a legtöbb önállóságot és őszinte karaktert adjunk.


Hogy a bort megvédjük a kemény cserzőanyagoktól, két szinten dolgozunk, és így igénybe vesszük a nehézségi erő segítségét, így megspóroljuk a pumpálást, és a szőlőt közvetlenül a présbe tudjuk önteni. Az új technika nagyon fontos nálunk a borkészítésnél: de csak azért, hogy a bort megóvjuk, és a karakterén ne változtassunk. Itt a tiszta tankokra és az alapvető pincei felszerelésre kell gondolni, magas technikájú eszközöket nem alkalmazunk. Szükséges borkímélés csak természetes hozzáadott anyagokkal, mint pl. bentonit-földdel, aktív szénnel vagy tojásfehérjével történik. Az öregedéstől és oxidációtól való védelem érdekében a biológiailag előállított bornál is elengedhetetlen a kén hozzáadása, azonban csak minimális mennyiségben.

A régi, tradicionális fahordók képezik a példaképet. Tölgyfa - beton - természetes szigetelőanyagok - fém - vörösfenyő - üveg - acél – az új pince megnyerő egyszerű és egyenes formáival és egyben egy leegyszerűsített céltudatos borászat, mely a bort helyezi előtérbe.